Sajnos a Szenteste és a Karácsony már elmúlt, de a nagy készülődésben nem volt időm blogolni. De ezzel (meg sokminden mással is) úgy vagyok, hogy jobb később, mint soha. Most a saját karácsonyi szokásainkról írnék pár sort és megosztok veletek egy-két receptet.

Az idei Ádám és Éva napja nálunk egy kisebb "balesettel" kezdődött. Elkezdtük a reggeli rohanást a takarítás és egyéb házimunka körül, amikor is Éva anyu bement valamiért a nagyapám szobájába - amit a halála óta raktárszobaként használunk - és az egyik macskánk a Mica köszönt neki, hogy "Mijaúúúú", azaz jó reggelt gazdikám. Valahogy beszökött amikor nem figyeltünk oda és ott töltötte az éjszakát a régi ágyon, ahol a dunyhák, párnák és egyéb ágyneműk vannak felsorakoztatva. Anyu gyorsan elkezdett kutatni, hogy a macsek hagyott-e valamilyen "nyomot" a szobában. Szerencsére kupac formájú ajándékot nem talált, de az ágyon volt egy dobozban a házi cérnametélt (amit a húsleveshez tároltunk be) és mivel más alkalmasabb helyet nem talált a cirmi, a reggeli pisilést a cérnametélten végezte el. Csórikám biztosan macskaalomnak nézte a tésztát. Az egyik haverunk aki jött Évát köszönteni, meg is jegyezte, hogy gazdagéknál levestészából van a macskaalom :-)))) Na az én aznapi feladatom így nagyon gyorsan eldőlt és neki is állhattam levestésztát gyúrni a cérnametélthez és a halászlébe való gyufatésztához. Ha meg már úgyis a konyhába vitt a sors keze, mindjárt meggyúrtam a keltkalácshoz való tésztát is, ugyanis nálunk az a szokás, hogy az éjféli mise után kocsonyát eszünk reggelire házi fonott kaláccsal.

Anyu most egy új fonott kalács recepttel állt elő, ami ellen eleinte tiltakoztam, mert úgy gondolom, hogy tartsuk magunkat a hagyományokhoz (és a hagyományos receptekhez), de aztán engedtem a nyomásnak és az új recept szerint csináltam meg a fonott kalácsot. Nem akarok dicsekedni, de  nagyon jól sikerült, ezért meg is osztom veletek a receptjét.

Fonott kalács:

Hozzávalók: 60 dkg liszt, 10 dkg vaj, 8 dkg cukor, 3 db tojás, 2,5 dkg élesztő, 3-4 dl langyos tej, csipetnyi só, reszelt citromhéj.

A lisztet beleszitáljuk a kelesztő tálba és a közepébe egy mélyedést készítünk, amibe majd beleöntjük az előkészített kovászt. A kovászhoz az élesztőt elkeverjük 1,5 dl langyos tejjel, 2 kanálnyi cukorral és egy kevés lisszel, majd a masszát beleönjük a lisztbe. Lefedjük és langyos helyre tesszük, hogy a kovász megkeljen. Amikor megkelt, elkezdjük összekeverni a liszttel és szépen lassan hozzáadunk 2 db tojást, a maradék cukrot, a reszelt citromhéjat, a csipetnyi sót és a maradék tejet. Ügyelni kell arra, hogy a dagasztás során elegendő levegőt dolgozzunk bele a tésztába. Anyu szokta mondani, hogy a keltkalács tésztája akkor jó, amikor elkezd csöpögni a plafon (homlok tájékon). Amikor a tésztát már jól kidolgoztuk, hozzáadjuk az olvasztott vajat, és még azt is jól beledagasztjuk a tésztába. Amikor ez megvan, fedjük le a kelesztő tálat és tegyük langyos helyre (pl. egy pléddel leterített radiátorra) és hagyjuk megkelni a tésztát. Amikor megkelt, gyúrjuk át egyszer és tegyük vissza a meleg helyre, hogy újra megkeljen. Amikor másodszor is megkelt, lisztezett deszkán enyhén átgyúrjúk még egyszer (ügyelve arra, hogy ne gyúrjuk ki belőle az összes levegőt) és 2 egyforma bucira vágjuk. Ez a mennyiség 2 kisebb keltkalácshoz elegendő. Az egyik bucit 4 részre osztjuk majd hurkákat gyúrunk belőle és befonjuk. Beletesszük a sütőformába és megkenjük a maradék 1 tojással, amit előzőleg felvertünk. A másik bucival is így járunk el. Ha valaki ezt macerásnak godnolja, akkor a tésztából csinálhat egy nagy keltkalácsot. Sütés előtt még meleg helyen hagyjuk egy kicsit, hogy megkeljen és 180 fokon 45 percig süssük ilyen szép pirosra:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mi Ádám és Éva napján böjtölni szoktunk, bár már nem annyira szigorúan, mint a nagyszüleink. Az esti halászléig csak pirítós kenyeret eszünk egy pohár tejjel vagy egy kis tejfölös házi túróval. Régebben a nagyszüleink a böjti napon a kenyeret egy kis házi szilva vagy kajszi lekvárral ették, esetleg aszalt szilvát és diót rágcsáltak estig. Nálunk a Szenteste elmaradhatatlan menüje a bajai halászlé vegyes halból (2 kg tükörponty, egy-két szelet harcsa, 2-3 törpeharcsa, esetleg egy-két szelet csuka) házi gyufatésztával, a mákos tészta és a mákos vagy diós guba. Én az utóbbira szavazok, ugyanis nem szeretem a mákot. A család persze a szokásos ugratás gyanánt mindig velem daráltatja meg a mákot... Az "öregeink" úgy tartották, hogy Szenteste mákos tésztát vagy mákos gubát kell enni, hogy gazdagok legyünk, de Karácsony napján már nem, mert aki Karácsonykor mákot eszik, az bolhás lesz. A hercegszántói nagymamám a mákos tészta helyett barátfülét csinált házi szilvalekvárral majd a kész barátfüle egyik felét mákkal sorakoztatta egy nagy tálba, a másik felét meg darált dióval. Ízlés szerint a mákos tésztát és a barátfülét is még pluszban megédesíthetjük egy kis mézzel is.

A halászléről még annyit, hogy szerintem itt Baja környékén főzik a legegyszerűbb és legfinomabb halászlét. Nincs benne semmilyen fölösleges faxni a passzírozás körül. A halászlé főzésében is az örök elv érvényesül: egyszerű és nagyszerű. Nálunk anyu főzi meg mindig és az idén olyan sűrű lett, mintha passzírozva lett volna. Lényeg, hogy vegyes halból készüljön (amit egy nappal korábban be kell sózni) és az ember figyeljen oda az arányokra, a főzés idejére és hogy extra minőségű házi őrölt pirospaprikát használjon. Ízlés szerint lehet bele tenni egy-két kiskanálnyi darált erőspaprikát is, szerintem úgy finomabb lesz. Mi már évek óta egy helyi termelőtől, a volt tornatanáromtól vesszük a paprikát és állítom, hogy minőségben a környéken nincsen párja.

Az ünnepi asztalra díszítésként már gyerekkorom óta mindig került Luca napjától csíráztatott búza, gyümölcs (alma, narancs, citrom, mandarin), dió, aszalt gyümölcs, fokhagyma, vöröshagyma és egy tálkában méz, hogy jövőre is egészésgesek legyünk. Italként elmaradhatatlan a mézes pálinka házi páleszből és termelői mézből, valamint a jófajta házi vörös- és fehérbor és az ajándékozás után kezdődhet az egyszerű és fejedelmi vacsora. 

 

 

 

 

 

 

 

 

Čestit Božić, azaz Boldog Karácsonyt!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://janjetina.blog.hu/api/trackback/id/tr271632451

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

CroaRiva · http://www.croariva.com/hu 2010.01.02. 23:14:22

Szia!

A múltkor, már nem tudom hogyan akadtam a blogodra. Örülök neki, hogy azóta gyarapodtak a posztok, remélem erre a jövőben is lehet számítani :). Engem érdekelnének mind a hazai délszláv, mind pedig a horvát receptek.

Ma eszembe jutott a blogod, mert az egyik horvát gasztronauta, Rene Bakalović blogján láttam, hogy szerinte: Janjetina je globalni trend u 2010.: blog.vecernji.hr/gastronomad/2010/01/02/janjetina-je-globalni-trend-u-2010-vrijeme-je-da-i-mi-profitiramo/

Sretna Nova!

Üdv:

B. János

Bubi Zora 2010.01.03. 11:43:17

@CroaRiva:
Szia János!

Nagyon örültem a kommentednek, mert tőled kaptam az első visszajelzést a blogommal kapcsolatban. Pont tegnap este voltam egy névnapi bulin ahol báránypörkölt és báránysült volt a menü. Mivel a blogom címe is ezt a finomságot viseli, azt hiszem itt az ideje, hogy végre írjak egy pár sort róla.
Még egyszer köszönöm a visszajelzésedet és várom majd a továbbiakat.

Üdv,

Zorka
süti beállítások módosítása